Átlagosan ötből egy háztartás esik áldozatul erőszakos földkisajátításnak Kínában, emiatt kártérítést pedig tízből nyolc ember kap - idézte a pekingi Csinghua Egyetem jelentését a sina.com kínai hírportál.
MTI - A nagynevű egyetem információs központjának kutatói Kína-szerte több mint 12 500 főt kérdeztek meg a témával kapcsolatban.
A válaszokból kiderült, hogy a 402 millió kínai háztartás 16 százaléka élt már át erőszakos földkisajátítást valamilyen formában. Ez több mint 64 millió háztartást jelent, vagyis nagyjából 220 millió főt érintett. A földjüktől megfosztottak kevesebb mint 80 százaléka kapott valamilyen kártérítést, míg a házrombolás áldozatainak 94 százaléka részesült valamilyen pénzügyi segítségben - derül ki a tanulmányból.
Az erőszakos földkisajátítások az urbanizáció gyorsulásával mind gyakoribbak, a közösségi szociális platformok világában pedig egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak.
"A számok jól mutatják, hogy a földkisajátítások milyen nagyságrendekben történnek, s azt is jól magyarázza, miért van annyi bonyolult ügy és konfliktus. A tanulmány arra is emlékeztet, hogy óvatosnak kell maradnunk a városiasodás folyamatának levezénylése közben" - fogalmazott a Global Times című napilapnak Li Csiang, a Csinghua Egyetem Társadalomtudományi Iskolájának dékánja. Li azt is megjegyezte: a földjüket vesztett emberek érdekeit helyi szinten kell szem előtt tartani az urbanizáció során, a kisajátítások kezelésére ugyanis nincsen általános eljárás.
A tanulmány készítői a falujukat hátrahagyó migráns munkások helyzetét is vizsgálták. A migránsok második generációjának képviselői, vagyis az 1980 után születettek mindössze 7 százaléka mondta azt, hogy visszatérne szülőföldjére és a mezőgazdasági munkához. Az 1990 után születetteknél ennél is kisebb, 4 százalék volt az arány. A számokból az is kiderül, hogy a migráns társadalom általánosságban szintén a városi életet részesíti előnyben. Az összes megkérdezett 70 százaléka fogalmazott úgy, hogy nem tervez visszatérni a vidéki élethez.