Bill Shortent választotta elnökéül vasárnap a szeptemberi választásokon megsemmisítő vereséget szenvedő, hatéves kormányzás után ellenzékbe kerülő balközép ausztráliai Munkáspárt.
MTI - Shorten az eredmények közzétételét követően közölte: nehéz feladat lesz a Munkáspárt iránti bizalom újjáépítése, ehhez a pártnak egyértelművé kell tennie értékrendjét.
Shorten politikai karrierje előtt befolyásos szakszervezeti vezető volt, először 2007-ben jutott be az ország parlamentjébe.
A 46 éves politikus négy hónapon belül már a Munkáspárt harmadik vezetője. A párt legutóbb júniusban - néhány héttel a választások előtt - váltott elnököt rohamosan csökkenő népszerűsége miatt.
A gyakori elnökcserék ellenére a mostani választás abból a szempontból egyedi volt, hogy nemcsak a Munkáspárt választmánya, hanem a párt mind a 40 ezer tagja szavazhatott az elnök személyéről. Az új, demokratikusabb választási rendszer ellenére azonban a választmány akarata érvényesült: habár a párttagok többsége Shorten ellenfelére, Anthony Albanese korábbi kormányfő-helyettesre voksolt, választmányi többségének köszönhetően végül Shorten nyert.
Habár a Munkáspárt vezetői vasárnap fogadkoztak, hogy Shorten mögött széles körű támogatottság és egységes párt áll, a balközép politikai erőt az elmúlt években folyamatos belső feszültségek jellemezték.
A baloldali kormányzást 2007-ben Kevin Rudd kezdte, őt azonban a párton belüli hatalmi harc nyomán 2010 júniusában - első nőként - Julia Gillard váltotta fel a miniszterelnöki székben. A belső villongások azonban nem maradtak abba, és 2013 júniusában az egyre népszerűtlenebb Gillard lemondott pártelnöki és kormányfői tisztségéről, helyére ismét Rudd került. Rudd a szeptemberi választási vereség után közölte, hogy nem indul újra a pártelnökségért.
MTI - Shorten az eredmények közzétételét követően közölte: nehéz feladat lesz a Munkáspárt iránti bizalom újjáépítése, ehhez a pártnak egyértelművé kell tennie értékrendjét.
Shorten politikai karrierje előtt befolyásos szakszervezeti vezető volt, először 2007-ben jutott be az ország parlamentjébe.
A 46 éves politikus négy hónapon belül már a Munkáspárt harmadik vezetője. A párt legutóbb júniusban - néhány héttel a választások előtt - váltott elnököt rohamosan csökkenő népszerűsége miatt.
A gyakori elnökcserék ellenére a mostani választás abból a szempontból egyedi volt, hogy nemcsak a Munkáspárt választmánya, hanem a párt mind a 40 ezer tagja szavazhatott az elnök személyéről. Az új, demokratikusabb választási rendszer ellenére azonban a választmány akarata érvényesült: habár a párttagok többsége Shorten ellenfelére, Anthony Albanese korábbi kormányfő-helyettesre voksolt, választmányi többségének köszönhetően végül Shorten nyert.
Habár a Munkáspárt vezetői vasárnap fogadkoztak, hogy Shorten mögött széles körű támogatottság és egységes párt áll, a balközép politikai erőt az elmúlt években folyamatos belső feszültségek jellemezték.
A baloldali kormányzást 2007-ben Kevin Rudd kezdte, őt azonban a párton belüli hatalmi harc nyomán 2010 júniusában - első nőként - Julia Gillard váltotta fel a miniszterelnöki székben. A belső villongások azonban nem maradtak abba, és 2013 júniusában az egyre népszerűtlenebb Gillard lemondott pártelnöki és kormányfői tisztségéről, helyére ismét Rudd került. Rudd a szeptemberi választási vereség után közölte, hogy nem indul újra a pártelnökségért.
