Részt vesz a Fidelitas romániai regionalizációs tervek elleni, október 27-re meghirdetett, a budapesti Hősök terén és a román nagykövetség előtt tartandó békés demonstráción – jelentette be Böröcz László, a szervezet ügyvezető alelnöke szombaton Bu- dapesten sajtótájékoztatón. A Fidesz ifjúsági szervezete nem- zetpolitikai konferenciát tartott. Ezen felszólalt Surján László is, aki arra figyelmeztetett: ne a politika gyorsan változó függvénye legyen a szomszéd országokkal való kapcsolattartás.
Böröcz László közölte: október 27-én napon tiltakozást tartanak a tervek ellen Székelyföldön, amelyen a MINTA (az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete) is részt vesz. Ezzel párhuzamosan a Székelyföldért Társaság felkérésére társszervezőként a Fidelitas is ott lesz a budapesti békés demonstráción.
Böröcz László kitért arra is, hogy a fővárosban szombaton tartott nemzetpolitikai konferenciájukon több mint száz fiatal vesz részt, több mint egy tucat határon túli magyar ifjúsági szervezettől. A Fidelitas ügyvezető alelnöke köszöntőjében rámutatott: volt olyan időszaka a magyar történelemnek, amikor nem lehetett nyíltan arról beszélni, hogy a jelenlegi határon túl is élnek olyan magyar közösségek, amelyek bár soha nem hagyták el szülőföldjüket, mégis más ország keretei között kell boldogulniuk. A mostani rendezvénnyel azt szeretnék megmutatni, hogy a határon túli magyar közösségek életéről lehet agresszivitás, kizárólag a történelmi sérelmekre való koncentrálás nélkül beszélni, anélkül, hogy zárójelbe tennék vagy elfelejtenék a múltat.
Surján: Az anyaországnak vannak kötelezettségei
Surján László EP-képviselő szerint nem szabad, hogy a politika gyorsan változó függvénye legyen a szomszédos államokkal való kapcsolattartás, és fontos, hogy mögötte szilárd tartalom álljon. Az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke a nemzetpolitikai konferencián tényként említette, hogy 2010 egyfajta változást hozott a magyar nemzetpolitikában. A fordulat egy szimbolikus lépésben látszik leginkább – mondta a határon túli magyar ifjúsági szervezetek részvételével tartott tanácskozáson, és utalt a nemzeti összetartozás napjáról szóló parlamenti döntésre. Az anyaországnak vannak kötelezettségei a határon túliakkal szemben, ezeket úgy kell teljesíteni, hogy ne sértsük a szomszéd népek jogos érdekeit – mutatott rá Surján László, aki ugyanakkor tragikusnak tartotta, hogy ezekről időről időre belpolitikai vita robban ki Magyarországon, amit „eléggé szégyellni nem lehet".
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: valamit tenni kell azért, hogy ne a politika gyorsan változó helyzetének függvénye legyen a szomszédos államokkal való kapcsolattartás, hanem legyen mögötte szilárd tartalom.
Szerinte érdemi párbeszédre van szükség, a térségben is meg kellene történnie annak a kiengesztelődésnek, ami a németek és a franciák között megvalósult. Ez részben a kormányok dolga, de nem csak az övék – hangsúlyozta, majd kitért a Kárpát-medencei népek megbékélését célzó Charta XXI. mozgalomra is, amely a fiatalok jövőjéről szól.
Fontos a saját kultúránk művelése, hogy legyen egy erős magyar közösség, de ez ne legyen „idegen test"; az a kérdés, a határon túli magyarság képes-e nyitni a többségi nemzet és értékei felé magánemberként is – fogalmazott.
Kántor: Több szinten kialakítható autonómia
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a tanácskozáson tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: több szinten lehet és érdemes elkezdeni az autonómia kialakításának folyamatát, tanulva az eddigi sikeres példákból. Az igazgató a saját társadalom erősítését, a téma nemzeti porondon való folyamatos megjelenítését és az anyaország támogatását nevezte a fő „csapásirányoknak". Arról a Tőkés László által felvetett javaslatról, miszerint védhatalmi státuszt vállalhatna Magyarország Erdély felett, azt mondta: nagyon hamar lecsengett ez a téma, a felek nem tartották olyan ötletnek, amelyet érdemes tovább vinni. Ez ugyanis nem valószínű, hogy működőképes lenne – tette hozzá.
Farkas Vajk: Az autonómia nem varázsszó
Farkas Vajk, a Századvég Alapítvány vezető kutatója arról beszélt, hogy az önrendelkezés egyik eszköze lehet az autonómia. Ez egy jó eszköz lehet, de egyáltalán nem varázsszó – fogalmazott, és Spanyolországot említve rámutatott: az egyes spanyol nemzetiségek (baszkok, katalánok) példája azt mutatja, nem elég csak az autonómiát akarni, hanem arról is pontos képpel kell rendelkezni, milyen autonómiát akarnak az érintettek. Ellenkező esetben az autonómia tartalma a központi kormányok játékszerévé válhat. Ezzel pedig könnyen állandó politikai konfliktusforrássá lehet az, amit éppen a békés egymás mellett élés egyik eszközeként akarnak használni a nemzeti kisebbségek – állapította meg.
Ádány Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, nemzetközi jogász szerint a nemzetközi jog viszonylag keveset foglalkozik az autonómiával.
Kötelező erejű normája a nemzetközi jognak nincs – mondta, hozzátéve: ehelyett ajánlások vannak. Megjegyezte: nem biztos, hogy minden határon túli területen az autonómia a jó megoldás. A szerbiai magyarság esetében az autonómia sokkal szükségesebb, mint ott, ahol az uniós csatlakozás már megvalósult. Szerinte merni kell feltenni a kérdést, milyen más eszközök állhatnak még rendelkezésre a célok eléréséhez, s ezekkel meg kell próbálni élni.
Tőke Ervin: Székelyföldnek létkérdés az autonómia
Tőke Ervin, a MINTA elnöke azt mondta: meggyőződésük, hogy fiatalok, az ifjúság tevőleges részvétele nélkül nem fog változni a jelenlegi rossz helyzet, ezért mindenkit mozgósítani szeretnének, akihez elérnek. Kiemelte: Székelyföld számára az önkormányzás és az önrendelkezés minden formája létkérdés. A székely autonómia egy belső anyaországa lehetne az erdélyi magyar közösségnek – mutatott rá.
Kurucz Dániel, a Fidelitas nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője felidézte a három évvel ezelőtti Riadólánc létrehozását, amelynek lényege: ha az etnikai alapú jogsértés bármilyen formája megvalósul, akkor az ellen békésen demonstrálnak Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig.
Magyarország és a magyar nemzet olyan jogtiprásokat kénytelen elszenvedni, amelyek a világ előtt valószínűleg nem ismertek – mondta. Jelezte: október 27-én nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem New York-ban is demonstrációt tartanak a román konzulátus előtt.
Magyar Hírlap / MTI
Böröcz László közölte: október 27-én napon tiltakozást tartanak a tervek ellen Székelyföldön, amelyen a MINTA (az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete) is részt vesz. Ezzel párhuzamosan a Székelyföldért Társaság felkérésére társszervezőként a Fidelitas is ott lesz a budapesti békés demonstráción.
Böröcz László kitért arra is, hogy a fővárosban szombaton tartott nemzetpolitikai konferenciájukon több mint száz fiatal vesz részt, több mint egy tucat határon túli magyar ifjúsági szervezettől. A Fidelitas ügyvezető alelnöke köszöntőjében rámutatott: volt olyan időszaka a magyar történelemnek, amikor nem lehetett nyíltan arról beszélni, hogy a jelenlegi határon túl is élnek olyan magyar közösségek, amelyek bár soha nem hagyták el szülőföldjüket, mégis más ország keretei között kell boldogulniuk. A mostani rendezvénnyel azt szeretnék megmutatni, hogy a határon túli magyar közösségek életéről lehet agresszivitás, kizárólag a történelmi sérelmekre való koncentrálás nélkül beszélni, anélkül, hogy zárójelbe tennék vagy elfelejtenék a múltat.
Surján: Az anyaországnak vannak kötelezettségei
Surján László EP-képviselő szerint nem szabad, hogy a politika gyorsan változó függvénye legyen a szomszédos államokkal való kapcsolattartás, és fontos, hogy mögötte szilárd tartalom álljon. Az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnöke a nemzetpolitikai konferencián tényként említette, hogy 2010 egyfajta változást hozott a magyar nemzetpolitikában. A fordulat egy szimbolikus lépésben látszik leginkább – mondta a határon túli magyar ifjúsági szervezetek részvételével tartott tanácskozáson, és utalt a nemzeti összetartozás napjáról szóló parlamenti döntésre. Az anyaországnak vannak kötelezettségei a határon túliakkal szemben, ezeket úgy kell teljesíteni, hogy ne sértsük a szomszéd népek jogos érdekeit – mutatott rá Surján László, aki ugyanakkor tragikusnak tartotta, hogy ezekről időről időre belpolitikai vita robban ki Magyarországon, amit „eléggé szégyellni nem lehet".
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: valamit tenni kell azért, hogy ne a politika gyorsan változó helyzetének függvénye legyen a szomszédos államokkal való kapcsolattartás, hanem legyen mögötte szilárd tartalom.
Szerinte érdemi párbeszédre van szükség, a térségben is meg kellene történnie annak a kiengesztelődésnek, ami a németek és a franciák között megvalósult. Ez részben a kormányok dolga, de nem csak az övék – hangsúlyozta, majd kitért a Kárpát-medencei népek megbékélését célzó Charta XXI. mozgalomra is, amely a fiatalok jövőjéről szól.
Fontos a saját kultúránk művelése, hogy legyen egy erős magyar közösség, de ez ne legyen „idegen test"; az a kérdés, a határon túli magyarság képes-e nyitni a többségi nemzet és értékei felé magánemberként is – fogalmazott.
Kántor: Több szinten kialakítható autonómia
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a tanácskozáson tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: több szinten lehet és érdemes elkezdeni az autonómia kialakításának folyamatát, tanulva az eddigi sikeres példákból. Az igazgató a saját társadalom erősítését, a téma nemzeti porondon való folyamatos megjelenítését és az anyaország támogatását nevezte a fő „csapásirányoknak". Arról a Tőkés László által felvetett javaslatról, miszerint védhatalmi státuszt vállalhatna Magyarország Erdély felett, azt mondta: nagyon hamar lecsengett ez a téma, a felek nem tartották olyan ötletnek, amelyet érdemes tovább vinni. Ez ugyanis nem valószínű, hogy működőképes lenne – tette hozzá.
Farkas Vajk: Az autonómia nem varázsszó
Farkas Vajk, a Századvég Alapítvány vezető kutatója arról beszélt, hogy az önrendelkezés egyik eszköze lehet az autonómia. Ez egy jó eszköz lehet, de egyáltalán nem varázsszó – fogalmazott, és Spanyolországot említve rámutatott: az egyes spanyol nemzetiségek (baszkok, katalánok) példája azt mutatja, nem elég csak az autonómiát akarni, hanem arról is pontos képpel kell rendelkezni, milyen autonómiát akarnak az érintettek. Ellenkező esetben az autonómia tartalma a központi kormányok játékszerévé válhat. Ezzel pedig könnyen állandó politikai konfliktusforrássá lehet az, amit éppen a békés egymás mellett élés egyik eszközeként akarnak használni a nemzeti kisebbségek – állapította meg.
Ádány Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, nemzetközi jogász szerint a nemzetközi jog viszonylag keveset foglalkozik az autonómiával.
Kötelező erejű normája a nemzetközi jognak nincs – mondta, hozzátéve: ehelyett ajánlások vannak. Megjegyezte: nem biztos, hogy minden határon túli területen az autonómia a jó megoldás. A szerbiai magyarság esetében az autonómia sokkal szükségesebb, mint ott, ahol az uniós csatlakozás már megvalósult. Szerinte merni kell feltenni a kérdést, milyen más eszközök állhatnak még rendelkezésre a célok eléréséhez, s ezekkel meg kell próbálni élni.
Tőke Ervin: Székelyföldnek létkérdés az autonómia
Tőke Ervin, a MINTA elnöke azt mondta: meggyőződésük, hogy fiatalok, az ifjúság tevőleges részvétele nélkül nem fog változni a jelenlegi rossz helyzet, ezért mindenkit mozgósítani szeretnének, akihez elérnek. Kiemelte: Székelyföld számára az önkormányzás és az önrendelkezés minden formája létkérdés. A székely autonómia egy belső anyaországa lehetne az erdélyi magyar közösségnek – mutatott rá.
Kurucz Dániel, a Fidelitas nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője felidézte a három évvel ezelőtti Riadólánc létrehozását, amelynek lényege: ha az etnikai alapú jogsértés bármilyen formája megvalósul, akkor az ellen békésen demonstrálnak Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig.
Magyarország és a magyar nemzet olyan jogtiprásokat kénytelen elszenvedni, amelyek a világ előtt valószínűleg nem ismertek – mondta. Jelezte: október 27-én nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem New York-ban is demonstrációt tartanak a román konzulátus előtt.
Magyar Hírlap / MTI
0 Megjegyzések