Az argentin katonai diktatúra idején bebörtönzött magyar jezsuita
pappal, Jálics Ferenccel találkozott Ferenc pápa szombaton a Vatikánban.
A pápai állam nem közölte, mi hangzott el a találkozón.
Az 1927-ben Budapesten született, most egy németországi kolostorban élő Jálics Ferenc az egyik jezsuita pap abból a kettőből, akiket 1976 tavaszán Buenos Airesben, a katonai diktatúra idején elhurcolt az argentin haditengerészet. A két papot – akik szegénynegyedekben folytattak missziós tevékenységet, ezért a hatóságok azt gyanították róluk, hogy kapcsolatban állnak baloldali gerillákkal – egy hírhedt kínzóközpontban tartották fogva öt hónapon át.
Ferenc pápát korábban bírálták, mondván, hogy akkoriban az argentínai jezsuita rend vezetőjeként megvonta a védelmet a két paptól – állítása szerint azért, hogy garantálja a rend politikai függetlenségét –, és ezzel lényegében zöld utat adott letartóztatásukhoz.
Jálics Ferenc a jezsuita rend honlapján idézett nyilatkozatban korábban elmondta, szabadulása után elhagyta Argentínát, és csak évekkel később volt lehetősége rá, hogy „megbeszélje az eseményeket" az időközben Buenos Aires érsekévé kinevezett Bergoglio atyával, a későbbi pápával. „Utána nyilvános szentmisét mutattunk be közösen, és ünnepélyesen megöleltük egymást. A történtekkel kiengesztelődtem, és a magam részéről az ügyet lezártam. Ferenc pápa szolgálatára kívánom Isten gazdag áldását!" – idézte a jezsuita rend a papot.
Többek között egy Horacio Verbitsky nevű újságíró vádolja azzal évek óta Bergogliót, hogy megvonta a rendje védelmét a két jezsuita paptól. A későbbi pápa rágalomnak minősítette a vádakat, és váltig állította, hogy valójában a háttérből sokat tett a papok életének megmentéséért, titokban pedig üldözött papokat is bujtatott a halálosztagok elől.
Az argentin katonai junta alatt mintegy 30 ezer embert öltek meg vagy tűnt el nyomtalanul jogvédő szervezetek adatai szerint. Az argentin püspöki konferencia a katonai diktatúra bukása után nyilvánosan bocsánatot kért azért, hogy az egyház nem állt ki határozottabban az emberi jogok mellett.
Az 1927-ben Budapesten született, most egy németországi kolostorban élő Jálics Ferenc az egyik jezsuita pap abból a kettőből, akiket 1976 tavaszán Buenos Airesben, a katonai diktatúra idején elhurcolt az argentin haditengerészet. A két papot – akik szegénynegyedekben folytattak missziós tevékenységet, ezért a hatóságok azt gyanították róluk, hogy kapcsolatban állnak baloldali gerillákkal – egy hírhedt kínzóközpontban tartották fogva öt hónapon át.
Ferenc pápát korábban bírálták, mondván, hogy akkoriban az argentínai jezsuita rend vezetőjeként megvonta a védelmet a két paptól – állítása szerint azért, hogy garantálja a rend politikai függetlenségét –, és ezzel lényegében zöld utat adott letartóztatásukhoz.
Jálics Ferenc a jezsuita rend honlapján idézett nyilatkozatban korábban elmondta, szabadulása után elhagyta Argentínát, és csak évekkel később volt lehetősége rá, hogy „megbeszélje az eseményeket" az időközben Buenos Aires érsekévé kinevezett Bergoglio atyával, a későbbi pápával. „Utána nyilvános szentmisét mutattunk be közösen, és ünnepélyesen megöleltük egymást. A történtekkel kiengesztelődtem, és a magam részéről az ügyet lezártam. Ferenc pápa szolgálatára kívánom Isten gazdag áldását!" – idézte a jezsuita rend a papot.
Többek között egy Horacio Verbitsky nevű újságíró vádolja azzal évek óta Bergogliót, hogy megvonta a rendje védelmét a két jezsuita paptól. A későbbi pápa rágalomnak minősítette a vádakat, és váltig állította, hogy valójában a háttérből sokat tett a papok életének megmentéséért, titokban pedig üldözött papokat is bujtatott a halálosztagok elől.
Az argentin katonai junta alatt mintegy 30 ezer embert öltek meg vagy tűnt el nyomtalanul jogvédő szervezetek adatai szerint. Az argentin püspöki konferencia a katonai diktatúra bukása után nyilvánosan bocsánatot kért azért, hogy az egyház nem állt ki határozottabban az emberi jogok mellett.
