Az amerikai elnök és a dalai láma közötti találkozó miatt pénteken éjszaka a kínai külügyminisztériumba rendelték az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, a találkozón a külügyminiszter-helyettes felháborodását és határozott tiltakozását fejezte ki - jelentette a kínai média szombaton.
Csang Je-suj külügyminiszter-helyettes Daniel Kritenbrinknek azt hangoztatta, hogy a helytelen lépéssel az Egyesült Államok súlyosan beavatkozott Kína belügyeibe, megsértette vállalását, miszerint nem támogatja a tibeti függetlenséget, szintén súlyosan megsértette a nemzetközi kapcsolatok normáit és aláásta a kínai-amerikai kapcsolatokat.
Csang közölte, hogy Tibet Kína elválaszthatatlan része, olyan belügy, amelybe Washingtonnak nincs joga beavatkozni.
A kínai fél és a dalai láma közötti ellentét szerinte nem etnikai, nem is vallási alapú, és az emberi jogoknak sincs közük hozzá, hanem Kína egységének fenntartásával, az elszakadásra törekvés elutasításával kapcsolatos.
Kína határozottan ellenzi, hogy bármely ország engedélyezze a dalai láma beutazását, és hogy külföldi állami méltóságok bármilyen formában találkozzanak vele - hangsúlyozta a vezető kínai diplomata.
"Senki sem ingathatja meg a kínaiaknak és a kínai kormánynak azt a szándékát, amely a nemzeti szuverenitás és az ország egységének védelmére irányul" - fogalmazott Csang, s megállapította, hogy az 1959-ben Indiába menekült dalai láma "a Tibet függetlenségéért küzdő csoport fő vezetője".
A külügyminiszter-helyettes szerint a két ország közötti egészséges kapcsolatok záloga egymás alapvető érdekeinek és aggodalmainak a tiszteletben tartása. Mint mondta, az Egyesült Államoknak konkrét lépésekkel kell a kínai kormány és a kínaiak bizalmát visszaszereznie.
Barack Obama és az Egyesült Államokban előadó körúton tartózkodó dalai láma 2010 óta immár harmadik alkalommal találkozott a washingtoni Fehér Ház térképszobájában, pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint Obama támogatta a közvetlen párbeszédet a Peking és a dalai láma között régóta fennálló különbségek feloldására. Kijelentette azt is, hogy országa szerint Tibet a Kínai Népköztársaság része, és hogy az Egyesült Államok nem támogatja Tibet függetlenségét.
Az Obama-dalai láma találkozót egy tibetológus - szintén pénteken - "Kína-ellenes komédiának" nevezte. Lien Hsziang-min cikke szerint, amelyet a Hszinhua kínai hírügynökség is közölt, a nem hivatalos találkozó időzítése nem volt véletlen, hiszen március az elbukott 1959-es fegyveres tibeti felkelés évfordulója, amelyhez kapcsolódóan a dalai láma és követői visszatérően zavargásokat szerveznek.
Március egyben a kínai belpolitika hagyományosan fontos eseményeinek, a parlament és a népfront országos üléseinek időszaka is - emlékeztetett a szerző. Azzal kapcsolatban, hogy a láma idős kora ellenére vállalta az amerikai utat, a cikkíró egy régi mondást idéz: "egy bagoly sosem jön ok nélkül".
A terjedelmes írás az Egyesült Államok és a tibeti ellenállás összekapcsolódásának bizonyítékaiként részletesen felidéz különböző történelmi epizódokat. Utal a tibeti arisztokrácia 1951-es amerikai támogatására, majd az 1959-es felkelés előtti CIA-műveletekre, a tibetiek kiképzésére, fegyverrel történő ellátásra, illetve az emigráns tibeti mozgalomnak a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által az 1960-as, 1970-es években történt anyagi támogatására.
Az, hogy egyes országok a dalai láma csoportját Kína megosztására és növekedésének fékezésére szeretnék felhasználni, ellentétes a mai kor trendjével és az emberek akaratával, s sosem fog támogatást nyerni - zárta cikkét a tibetológus.
Csang közölte, hogy Tibet Kína elválaszthatatlan része, olyan belügy, amelybe Washingtonnak nincs joga beavatkozni.
A kínai fél és a dalai láma közötti ellentét szerinte nem etnikai, nem is vallási alapú, és az emberi jogoknak sincs közük hozzá, hanem Kína egységének fenntartásával, az elszakadásra törekvés elutasításával kapcsolatos.
Kína határozottan ellenzi, hogy bármely ország engedélyezze a dalai láma beutazását, és hogy külföldi állami méltóságok bármilyen formában találkozzanak vele - hangsúlyozta a vezető kínai diplomata.
"Senki sem ingathatja meg a kínaiaknak és a kínai kormánynak azt a szándékát, amely a nemzeti szuverenitás és az ország egységének védelmére irányul" - fogalmazott Csang, s megállapította, hogy az 1959-ben Indiába menekült dalai láma "a Tibet függetlenségéért küzdő csoport fő vezetője".
A külügyminiszter-helyettes szerint a két ország közötti egészséges kapcsolatok záloga egymás alapvető érdekeinek és aggodalmainak a tiszteletben tartása. Mint mondta, az Egyesült Államoknak konkrét lépésekkel kell a kínai kormány és a kínaiak bizalmát visszaszereznie.
Barack Obama és az Egyesült Államokban előadó körúton tartózkodó dalai láma 2010 óta immár harmadik alkalommal találkozott a washingtoni Fehér Ház térképszobájában, pénteken.
Az erről kiadott közlemény szerint Obama támogatta a közvetlen párbeszédet a Peking és a dalai láma között régóta fennálló különbségek feloldására. Kijelentette azt is, hogy országa szerint Tibet a Kínai Népköztársaság része, és hogy az Egyesült Államok nem támogatja Tibet függetlenségét.
Az Obama-dalai láma találkozót egy tibetológus - szintén pénteken - "Kína-ellenes komédiának" nevezte. Lien Hsziang-min cikke szerint, amelyet a Hszinhua kínai hírügynökség is közölt, a nem hivatalos találkozó időzítése nem volt véletlen, hiszen március az elbukott 1959-es fegyveres tibeti felkelés évfordulója, amelyhez kapcsolódóan a dalai láma és követői visszatérően zavargásokat szerveznek.
Március egyben a kínai belpolitika hagyományosan fontos eseményeinek, a parlament és a népfront országos üléseinek időszaka is - emlékeztetett a szerző. Azzal kapcsolatban, hogy a láma idős kora ellenére vállalta az amerikai utat, a cikkíró egy régi mondást idéz: "egy bagoly sosem jön ok nélkül".
A terjedelmes írás az Egyesült Államok és a tibeti ellenállás összekapcsolódásának bizonyítékaiként részletesen felidéz különböző történelmi epizódokat. Utal a tibeti arisztokrácia 1951-es amerikai támogatására, majd az 1959-es felkelés előtti CIA-műveletekre, a tibetiek kiképzésére, fegyverrel történő ellátásra, illetve az emigráns tibeti mozgalomnak a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által az 1960-as, 1970-es években történt anyagi támogatására.
Az, hogy egyes országok a dalai láma csoportját Kína megosztására és növekedésének fékezésére szeretnék felhasználni, ellentétes a mai kor trendjével és az emberek akaratával, s sosem fog támogatást nyerni - zárta cikkét a tibetológus.
0 Megjegyzések