Washington - Nyilatkozatban üdvözölte a magyarországi holokauszt-emlékév megrendezését Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) elnöke, rámutatva, hogy az eseménysorozat hozzájárul a korabeli Magyarország jobb megértéséhez.
"Figyelembe véve a holokauszt katasztrófájának mértékét, nagy gondot kell fordítani az olyan cselekedetek elkerülésére, amelyek nem szolgálnak más célt, mint a régi sebek felnyitását és a viták szükségtelen elmélyítését" - írta a Magyarország hitleri megszállásának 70. évfordulóján kiadott állásfoglalásban az AMSZ elnöke.
Hangsúlyozta: ügyelni kell arra is, hogy az időszak minden aspektusát objektív módon vitassák meg és hogy a történelmet ne használják ki politikai célokra.
Az AMSZ szerint nem tolerálhatók az 1944. március 19-i tragédiának - a hitleri megszállásnak -, az 550 ezer magyar zsidó ezt követő deportálásának és meggyilkolásának, valamint a magyar hatóságok szerepének tisztára mosására irányuló kísérletek.
Az AMSZ közleménye idézi Joseph Rothschild történésznek (a Columbia Egyetem Közép-Európa-szakértőjének) véleményét, miszerint a megszállás előtti Magyarországon a parlamenti vita erőteljes volt, az ellenzéki pártok és a szakszervezetek működtek, és a sajtó is élénk volt, igaz, Németország nyílt bírálata tabunak számított. A polgári szabadságjogok fennmaradtak. Menekülő lengyelek és szövetséges hadifoglyok kaptak menedéket, és a zsidók, "noha gazdasági és társadalmi zaklatás célpontjai voltak, védve voltak a megsemmisüléstől".
"Végül az elkeseredett Hitler 1944. március közepén megszállta Magyarországot és kikényszerítette a késlekedő és békekereső konzervatív kormánynak egy németbaráttal való lecserélését, amely még mindig nem volt totálisan radikális jobboldali" - írta az AMSZ-állásfoglalás szerint Rothschild.
Az AMSZ szerint a megfelelő kormányzati előkészületek hiánya, a vezérkar több tisztjének és a kulcsfontosságú pozíciókat betöltő vezető tisztségviselőknek németbarát hajlama, valamint a bolsevizmustól való félelem tragikus módon olyan tényezők voltak, amelyek kizártak minden, a német invázióval szembeni katonai ellenállást.
Az AMSZ hangsúlyozza: az események elemzésekor fontos felidézni a zsidóellenes törvényeket, Kamenyec-Poldolszkijt (amit Keresztes-Fischer belügyminiszter leállíttatott), az újvidéki mészárlásokat (amelyek elkövetőit a Kállay-kormány bíróság elé állíttatta) és a munkaszolgálatosokat (akiknek sorsán enyhítve Nagy-Baczoni Vilmos védelmi miniszter kiérdemelte az igazaknak járó elismerést)
"Ugyanilyen fontos megvizsgálni azt, hogy miért maradt életben mintegy 800 ezer zsidó Magyarországon 1944-ben, a megszállás előtt" - írta Koszorús Ferenc.
Rámutatott, hogy a fasiszták, nácik és németbarát elemek üdvözölték a német megszállást, elárulva ezzel Magyarországot, a magyar érdekeket és emberiség, de meg kell vizsgálni azt is, hogy hogyan és miért akadályozták őket mindaddig, amíg Magyarország képes volt fenntartani függetlenségének látszatát.
Az AMSZ állásfoglalása hangsúlyozta, hogy mind német, mind a magyar szerepet el kell ismerni a több százezer zsidónak a náci német megszállás eredményeképpen történt elpusztításban (ahogy azt Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet nemrégiben megtette). Azt tanítani kell, nemcsak a pontosság, hanem annak kedvéért is, hogy hasonló tragédiák megismétlődése megakadályozható legyen.
Az AMSZ szerint nem szabad elfelejteni, tagadni vagy minimalizálni az olyan nem zsidó magyaroknak a mentési kísérleteit sem, mint az idősebb Koszorús Ferenc ezredesé volt, aki csapataival 1944 júliusában beavatkozott a budapesti zsidók deportálásának megakadályozása érdekében. Az ilyen erőfeszítéseket ugyancsak tanítani kell a történelmi pontosság és annak érdekében, hogy példaként szolgáljanak a jövő nemzedékei számára.
"Figyelembe véve a holokauszt katasztrófájának mértékét, nagy gondot kell fordítani az olyan cselekedetek elkerülésére, amelyek nem szolgálnak más célt, mint a régi sebek felnyitását és a viták szükségtelen elmélyítését" - írta a Magyarország hitleri megszállásának 70. évfordulóján kiadott állásfoglalásban az AMSZ elnöke.
Hangsúlyozta: ügyelni kell arra is, hogy az időszak minden aspektusát objektív módon vitassák meg és hogy a történelmet ne használják ki politikai célokra.
Az AMSZ szerint nem tolerálhatók az 1944. március 19-i tragédiának - a hitleri megszállásnak -, az 550 ezer magyar zsidó ezt követő deportálásának és meggyilkolásának, valamint a magyar hatóságok szerepének tisztára mosására irányuló kísérletek.
Az AMSZ közleménye idézi Joseph Rothschild történésznek (a Columbia Egyetem Közép-Európa-szakértőjének) véleményét, miszerint a megszállás előtti Magyarországon a parlamenti vita erőteljes volt, az ellenzéki pártok és a szakszervezetek működtek, és a sajtó is élénk volt, igaz, Németország nyílt bírálata tabunak számított. A polgári szabadságjogok fennmaradtak. Menekülő lengyelek és szövetséges hadifoglyok kaptak menedéket, és a zsidók, "noha gazdasági és társadalmi zaklatás célpontjai voltak, védve voltak a megsemmisüléstől".
"Végül az elkeseredett Hitler 1944. március közepén megszállta Magyarországot és kikényszerítette a késlekedő és békekereső konzervatív kormánynak egy németbaráttal való lecserélését, amely még mindig nem volt totálisan radikális jobboldali" - írta az AMSZ-állásfoglalás szerint Rothschild.
Az AMSZ szerint a megfelelő kormányzati előkészületek hiánya, a vezérkar több tisztjének és a kulcsfontosságú pozíciókat betöltő vezető tisztségviselőknek németbarát hajlama, valamint a bolsevizmustól való félelem tragikus módon olyan tényezők voltak, amelyek kizártak minden, a német invázióval szembeni katonai ellenállást.
Az AMSZ hangsúlyozza: az események elemzésekor fontos felidézni a zsidóellenes törvényeket, Kamenyec-Poldolszkijt (amit Keresztes-Fischer belügyminiszter leállíttatott), az újvidéki mészárlásokat (amelyek elkövetőit a Kállay-kormány bíróság elé állíttatta) és a munkaszolgálatosokat (akiknek sorsán enyhítve Nagy-Baczoni Vilmos védelmi miniszter kiérdemelte az igazaknak járó elismerést)
"Ugyanilyen fontos megvizsgálni azt, hogy miért maradt életben mintegy 800 ezer zsidó Magyarországon 1944-ben, a megszállás előtt" - írta Koszorús Ferenc.
Rámutatott, hogy a fasiszták, nácik és németbarát elemek üdvözölték a német megszállást, elárulva ezzel Magyarországot, a magyar érdekeket és emberiség, de meg kell vizsgálni azt is, hogy hogyan és miért akadályozták őket mindaddig, amíg Magyarország képes volt fenntartani függetlenségének látszatát.
Az AMSZ állásfoglalása hangsúlyozta, hogy mind német, mind a magyar szerepet el kell ismerni a több százezer zsidónak a náci német megszállás eredményeképpen történt elpusztításban (ahogy azt Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet nemrégiben megtette). Azt tanítani kell, nemcsak a pontosság, hanem annak kedvéért is, hogy hasonló tragédiák megismétlődése megakadályozható legyen.
Az AMSZ szerint nem szabad elfelejteni, tagadni vagy minimalizálni az olyan nem zsidó magyaroknak a mentési kísérleteit sem, mint az idősebb Koszorús Ferenc ezredesé volt, aki csapataival 1944 júliusában beavatkozott a budapesti zsidók deportálásának megakadályozása érdekében. Az ilyen erőfeszítéseket ugyancsak tanítani kell a történelmi pontosság és annak érdekében, hogy példaként szolgáljanak a jövő nemzedékei számára.
