Oroszország agresszív politikája ellenére továbbra is csökken számos NATO-ország védelmi költségvetése - állapította meg csütörtökön közzétett jelentésében a European Leadership Network (ELN) nevű, elsősorban európai biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó elemző műhely.


Az atlanti szövetség tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozóján egyfelől újólag megerősítették azt a korábban is hangoztatott célkitűzést, hogy kívánatos lenne, ha a tagállamok saját bruttó hazai termékük (GDP) értékének legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítanák. Másfelől - annak tudatában, hogy ez a célkitűzés csak fokozatosan valósítható meg, párhuzamosan a gazdasági válság leküzdésével - egyelőre arra tettek ígéretet, hogy legalább megállítják a katonai büdzsé évek óta tartó lefaragását.

Az ELN adatai szerint azonban ez az ígéret sem teljesül egyelőre. A két százalékos célkitűzésnek a NATO-tagok közül idén csupán az Egyesült Államok és Észtország tesz eleget. Az észtek a 2014-es 2 százalékról idén várhatóan 2,05 százalékra (384 millió euróról 412 millióra) növelik saját védelmi kiadásaikat. A NATO katonai költségvetésének háromnegyedét egymagukban álló amerikaiaknál eközben a tavalyi 511,2 milliárd eurónak megfelelő összegről ebben az évben 513 milliárdra emelkedik a védelmi költségvetés, ám százalékosan - figyelembe véve az amerikai gazdaság javuló teljesítményét - ez csökkenést jelent majd, 3,6 százalékról 3,4 százalékra.

Eközben viszont Németországban a védelmi tárca a tavalyi 32,4 milliárd eurós keret után idén csak 32,2 milliárddal számolhat, ami a várható német GDP-alakulás fényében az 1,14 GDP-százalékról 1,09 GDP-százalékra való mérséklődéssel egyenértékű. 

A brit védelmi költségvetés tavaly 49,3 milliárd eurónak megfelelő összeggel 2,07 GDP-százalékaránynak felelt meg, vagyis meghaladta a két százalékos elvárási szintet, idén azonban már csak 48 milliárd euróra tervezték a katonai kiadásokat, ami várhatóan nem lesz több 1,88 százaléknál. Franciaországban a katonai büdzsé 31 milliárd euró körül stagnál, ami a GDP mintegy 1,5 százaléka. 

A védelmi költségvetés növelését helyezte kilátásba az amerikaiakon és az észteken kívül a két másik balti ország - Lettország és Litvánia -, valamint Lengyelország és Románia. Ezekben az országokban más NATO-tagországoknál közvetlenebb módon csapódik le az orosz fenyegetettség érzése. Szintén várható valamelyes védelmi költségvetés-növelés Norvégiában. Az ELN szakemberei nem tudtak határozott képet alkotni az olasz, a kanadai és a holland katonai költségvetés várható alakulásáról. A 28 tagú szervezetben a többiek esetében stagnálás vagy további csökkenés várható az elemzés szerint. 

Magyarországról a tanulmányban az szerepel, hogy a kormány 2012-ben ugyan olyan programot terjesztett elő, amelynek értelmében évente GDP-arányosan 0,1 százalékkal növelni kívánják a védelmi kiadásokat, azonban a 2014-es 0,75 százalékos GDP-részaránynál 0,04 százalékponttal kisebb védelmi költségvetési összeget irányoztak elő erre az esztendőre. Ezt a csekély arányú költségvisszafogást a katonai személyzet számának csökkentésével kívánják megvalósítani. http://www.europeanleadershipnetwork.org/medialibrary/2015/02/20/04389e1d/ELN%20NATO%20Budgets%20Brief.pdf

Forrás: MTI