Állami tiszteletadással elbúcsúztatták szerdán Berlinben Richard von Weizsäcker volt német államfőt.
A január végén, 94 éves korában elhunyt politikus a Német Szövetségi Köztársaság hatodik államfője volt, 1984 és 1994 között töltötte be a szövetségi elnöki tisztséget.
A berlini evangélikus dómban rendezett állami megemlékezésen a közjogi méltóságok, a kormány több tagja és a parlamenti pártok vezetői mellett számos külföldi vendég is részt vett, köztük Schmitt Pál volt magyar és Lech Walesa volt lengyel államfő.
Joachim Gauck szövetségi elnök gyászbeszédében kiemelte, hogy Weizsäckert az egykori NDK-ban is tisztelték. Az újraegyesítés előtti időkben "számtalan emberrel együtt azt kívántam, bárcsak ő lenne az elnökünk" - mondta Joachim Gauck, aki a keletnémet polgárjogi mozgalom egyik vezető alakja volt.
Ez a vágy végül teljesült, Richard von Weizsäcker "mindannyiunk szerencséjére az újraegyesített ország első szövetségi elnöke lett" - tette hozzá az államfő.
Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter az ukrán válságra utalva kiemelte, hogy a néhai államfő politikai hagyatékának ezekben a napokban különleges jelentősége van. Weizsäcker munkássága azt mutatja, hogy "nem a hadseregek, a háborúk és a kényszer, hanem a szavak" mozdíthatják előre az ügyeket és "a szavakban rejlik a béke reménye" - mondta a német diplomácia vezetője.
A megemlékezésen valamennyi szónok felidézte Richard von Weizsäcker világhírű beszédét, amelyet a második világháborús német kapituláció 40. évfordulója alkalmából, 1985. május 8-án mondott el a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában.
Például Wolfgang Schauble pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a beszéd hozzásegítette a németeket ahhoz, hogy megbékéljenek saját magukkal és a világgal. Joachim Gauck pedig úgy fogalmazott, Weizsäcker munkásságát a német történelem határozta meg, és munkásságával "mély nyomokat hagyott a német történelmen".
Az 1985-ös beszédben a konzervatív CDU politikusa a nácizmushoz való viszonyuláshoz adott iránymutatást németek nemzedékeinek. Az addigi vezető német politikusok közül a leginkább egyértelműen mondta ki, hogy Németországnak és a németeknek meg kell birkózni a náci múlttal. A kollektív felelősség elvét elutasította, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a náci múlt "nehéz örökség" valamennyi német számára.
Május 8. a németeknek nem a vereség, hanem "az erőszakon alapuló nemzetiszocialista uralom embertelen rendszere alóli felszabadulás napja", és a német történelem 1945. május 8-val kezdődött korszaka, így az ország kettészakítása is a náci diktatúrára vezetendő vissza - hangoztatta Richard von Weizsäcker a feltétel nélküli kapituláció 40. évfordulóján.
Richard von Weizsäcker Stuttgartban született 1920. április 15-én. Berlinben nőtt fel, apja, Ernst von Weizsäcker a náci korszakban államtitkár volt a külügyminisztériumban. Richard von Weizsäcker a német hadsereg, a Wehrmacht katonájaként végigharcolta a második világháborút, többször megsebesült, egységét Lengyelországban és a Szovjetunióban vetették be. A háború után jogi diplomát szerzett, és az egyik védőügyvéd volt abban a perben, amelyben apját emberiesség elleni bűncselekményekért öt év szabadságvesztésre ítélték.
A CDU-ba 1954-ben lépett be, 1966-ban Helmut Kohl későbbi kancellár javaslatára beválasztották a párt elnökségébe. 1969-től több mint tíz évig képviselő volt a Bundestagban, 1973-ban a CDU-frakció helyettes vezetőjévé választották, 1979-től 1981-ig a Bundestag alelnöke volt. Politikai tevékenysége mellett évekig a német evangélikus egyház világi vezetője volt.
A CDU nyugat-berlini szervezetének vezetőjeként 1981-ben megszerezte a tartományi rangú város vezető pozícióját, kormányzó polgármesterként 1984-ig dolgozott, amikor államfővé választották.
Forrás: MTI
