A Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke szerint meg kell fontolni, hogy érdemes-e a zsidó vallás előírásainak tiszteletét kifejező fejfedő, a kipa viselése a német nagyvárosok jelentős muzulmán lakossággal rendelkező negyedeiben.


Josef Schuster egy csütörtöki rádióinterjúban elmondta, hogy az antiszemitizmus ugyan nem új jelenség Németországban, de tavaly óta egy új formáját lehet megfigyelni. Ez a "jobboldali táborban" jelentkező zsidóellenesség és "a baloldalon Izrael-ellenességként bemutatott antiszemitizmus" keveredése, amely összekapcsolódik "a muzulmán fiatalság körében" tapasztalható antiszemitizmussal.

Ennek az elegynek a megjelenése "kissé riasztó fejlemény", és nem lehetett előre látni - mondta Josef Schuster a berlin-brandenburgi RBB Inforadio közszolgálati rádiónak.

Kiemelte, hogy a zsidóknak nem kell rémülten elrejtőzniük, és a legtöbb zsidó intézmény biztonsága megfelelő, ugyanakkor kérdés, vajon "érdemes-e a problémás negyedekben, a jelentős részben muzulmánok lakta negyedekben a kipa viselésével jelezni a zsidóságot, vagy inkább érdemes valamilyen más fejfedőt viselni". Ilyen "problémás negyedek" különösen Berlinben vannak, de nem csak ott - mondta Josef Schuster.

Hangoztatta, hogy a zsidó közösségeknek továbbra is öntudatosan kell megjelenniük a nyilvánosságban, például közösségi házak, központok révén, amelyek az előítéletek eloszlatása céljából nyitottak a társadalom felé. A zsidó közösségeknek "nyitniuk kell és meg kell mutatniuk magukat, hiszen csak az nem kelt félelmet, amit ismer az ember" - mondta Josef Schuster.

Hozzátette, hogy a muzulmán szervezeteknek is van tennivalójuk az antiszemitizmus elleni küzdelem terén. "A muzulmán szervezetek többségénél sajnos hiányzik a világos elhatárolódás az antiszemitizmustól, különösen a fiatalokkal végzett munkában" - mondta a ZdJ elnöke.

A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország tágra nyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem végezhettek bizonyos szakmákat. Ha bevándoroltak Németországba, akkor automatikusan megkapták az ottani állampolgárságot. A 90-es években a zsidók Németországba vándorlása bizonyos időszakokban nagyobb arányú volt, mint az Izraelbe irányuló.

Forrás: MTI