Sem a magyar külügy, sem az állami hírügynökség nem számolt be arról, hogy Magyarország államtitkárt küldött ki a hétvégi kijevi Dicsőség menetére, amellyel a 2014 februárjában lelőtt mintegy száz áldozatra emlékezett az európai politika színe-java – hat ország például államfői szinten volt jelen. A menethez képest kisebb súlyú eseményekről rendre beszámoló tárca szerint helyes döntést hoztak.


Az ukrán elnöki hivatal honlapjáról derült ki, hogy a kijevi véres tömegoszlatás egyéves évfordulóján tartott Dicsőség menetén magyar politikus is részt vett; hazánkat Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára képviselte, csakhogy a tárca még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a távirati irodát informálja erről, a helyszíni tudósítás nem is említi őt . A KKM honlapján sem találunk semmilyen beszámolót.

Mindez azért érdekes, mert több európai állam, különösen a kontinens keleti feléről – Németország, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Moldova és Grúzia – is elnöki szinten képviseltette magát vasárnap, Lettország pedig a miniszterelnökét küldte el. A visegrádi négyek közül egyedül Magyarország delegált csak államtitkárt.

A KKM-nél arról érdeklődtünk, mi akadályozta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy részt vegyen az eseményen, de a minisztérium szűkszavú válaszában csak ennyit írt: „Az eseményen a különböző országok különböző szinten képviseltették magukat, nyolc uniós tagállam például a kijevi nagykövetét küldte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium úgy döntött, hogy a miniszterhelyettes utazik Kijevbe, és ezt a döntést most is helyesnek tartjuk.” Nem tudtuk meg azt sem, miért nem informáltak senkit arról, hogy Magyarország képviselteti magát a felvonuláson.

Érdekesség, hogy még Porosenko elnök hivatalos honlapján sem a cikkünk írásakor fő helyen szereplő beszámolóban , hanem csak az aktuális ügyekről szóló aloldal bővített tudósításában számol be a magyar államtitkár részvételéről.

A KKM amúgy nem vádolható azzal, hogy elfelejt beszámolni a főbb tisztségviselők programjairól: Szabó László esetében például tudjuk, hogy februárban részt vett egy együttműködési megállapodás aláírásán, találkozott a cseh külügyminiszter-helyettessel, felszólalt egy grúz-magyar üzleti fórumon, illetve az egyik legnagyobb toborzó cég hazai létszámbővítéséről szóló eseményén.

Forrás: origo.hu