Ez történt debreceni Székely Szabadság Napján


Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület (EJKE) ezidáig Marosvásárhelyen ünnepelt, vagy részt vett más erdélyi megmozdulásokon, mint a Székelyek Nagy Menetelése. Ezt most márciusban nem tehettük/ nem tettük meg, így Debrecenben szerveztük meg a megemlékezést. Az ünnepségen ugyanakkor tiltakoztunk a román hatóságok jogfosztó gyakorlata ellen és Székelyföld jövőjét illetően a területi önrendelkezést neveztük meg az egyetlen ésszerű megoldásnak, mellyel a román–magyar békés egymás mellett élés biztosítható. 

2012-től hivatalosan is ünnepe van a székelyeknek, saját ünnepe, amikor is megfogalmazhatják közösségi szabadságuk jogos igényét, ugyanakkor összegezhetnek, terveket, célokat fogalmazhatnak meg. Reményeink szerint pedig hamarosan eljön az idő, amikor az autonóm Székelyföld lakosai március 10-én mosolygós arccal, vidáman ünnepelnek és hajtanak fejet őseik emléke előtt. 

A debreceni unitárius imaházban rendezett megemlékezésen elsőként az EJKE elnöke ismertette a korabeli eseményeket és emelte ki azokat a tanulságokat, melyek 2015-ben fontosak lehetnek. Kiemelte, hogy a Makk-féle összeesküvés célja a nemzeti önrendelkezés biztosítása volt és éppen úgy, mint az Erdélyi Fejedelemség korában Bocskai, vagy Bethlen, itt sem feledkeztek meg a Királyhágón túli magyar közösségekről, és a székelyek felfegyverzését követően Magyarország irányába akartak csapatokat indítani. Hangsúlyozta, hogy a székelység ismét önrendelkezési jogának elismertetéséért küzd, nem összeesküvés formájában, nem az éj leple alatt lopakodva, hanem nyíltan, a jog eszközeivel, kulturális és történeti munícióit használva. Az erdélyi magyarságot, a székely közösséget folyamatosan, rendszerváltás, uniós csatlakozás előtt és után porlasztják és gyengítik. Álláspontja szerint a közelmúlt európai történései azt is megmutatták, hogy tisztán emocionális alapon nem lehet megközelíteni a kérdést. Megemlítette, hogy Románia új elnöke, Klaus Johannis, egyik utolsó, Angela Merkel kancellárral tartott sajtótájékoztatóján deklarálta, hogy Romániában nincsen magyar kérdés és konstatálta, hogy a volt nagyszebeni polgármester hamar elfelejtette, hogy Romániának német kérdése se volt, mégis megoldották a nem létező kérdést.

Az ünnepi beszédet követően Domokosné Mezei Katalin és Domokos János Antal gyönyörű székely dallamokkal örvendeztette meg a szép számú közönséget. A dzsessz és a székely zenei motívumok ötvözése fantasztikus élményt nyújt a zeneszerető embernek, minden bizonnyal találkozhatnak még velük egyesületi rendezvényeinken. 

Pap Gy. László debreceni unitárius lelkész olvasta fel Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének, 2015. február 24-én keltezett közleményét („Nem leszünk a hatóságok partnerei a jogfosztás leplezésében!”). A közlemény segítségével a jelenlévők képet kaphattak a marosvásárhelyi rendezvény szervezése körüli hatósági túlkapásról és választ kaphattak arra a kérdésre, hogy az SZNT miért nem szervezte meg hivatalos formában a megemlékezést és tiltakozó felvonulást. Akinek még ezek után is kételyei vannak, ajánljuk, hogy hallgassa meg az SZNT elnökének a március 9-i, Gábor Áron-díj átadó ünnepségén elhangzott beszédét.

A közlemény felolvasása után Kányádi Sándor Kőkoporsó című verse hangzott el. Miért erre a versre esett a választás? A válasz egyszerű: zárjuk kőkoporsóba feketével írott ünnepeinket és nézzünk büszkén és hittel előre, azokat támogassuk, azok mellett tegyünk hitet, akik „fölmosolyozzák” arcunkat, arcunkat mely visszatükrözi közösségünk, szülőföldünk sorsát. 

Az este zárásaként, a Hatvan utcai udvarban nevelkedő, az I. Debreceni Székely Nap alkalmával ültetett, kicsi, hargitai fenyőfát körülállva, gyertyák fényénél énekeltük el a székelyek himnuszát. 

A rendezvényen összegyűlt adományokat a kárpátaljai rászorultaknak ajánlottuk fel és a mai nap átutaltuk a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány bankszámlájára. 

Debrecen, 2015. március 11.

A budapesti Hősök terén is szolidarizáltak 

A székely szabadság napja alkalmából a Székelyföldért Társaság megemlékezést tartott a budapesti Hősök terén kedd este, a székely vértanúk 1854-es kivégzésének évfordulóján.

A demonstráció résztvevői petíciót fogadtak el, amelyben azt kérték Victor Ponta román miniszterelnöktől, haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat Székelyföld lakóinak legitim képviselőivel a régió közigazgatási státusáról.

A Hősök terén magyar és székely zászlók alatt összegyűlt – a szervezők becslése szerint mintegy ötszáz – megemlékező tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Marosvásárhely polgármestere megtiltotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddre tervezett, az etnikai arányokat megváltoztató román közigazgatási átalakítás ellen tiltakozó megmozdulását, és csak az emlékmű melletti megemlékezést engedélyezte.

Forrás: MTI/www.ejke.hu