Percek alatt képes bőrének textúráját megváltoztatni egy egzotikus béka. A kétéltűek között egyedülálló „alakváltó tulajdonság” a környezetbe olvadást szolgálhatja, írja az Origo.


A különleges békára az Andok hegység nyugati részén található felhőerdőben bukkantak rá, egy madárrezervátum (Reserva Las Gralarias) területén. A felhőerdők a hegységek lejtőin alakulnak ki, vízutánpótlásukat a levegő páratartalmát megkötve szerzik be.

Nem hittek a szemüknek

A különleges fajt egy doktorandusz Katherine Krynak (Case Western Reserve University) és férje fedezték fel még 2009-ben. Az állat éppen békésen üldögélt egy mohával borított levélen, amikor befogták. A pár már korábban is végzett kutatásokat a környéken, ezzel a békával azonban eddig még nem találkoztak. Mivel bőrét tüskeszerű, göröngyös képződmények borították a pár viccesen „punk rockernek” keresztelte el a tudományosan Pristimantis mutabilis névre hallgató szerzetet.

Mikor a következő nap a kétéltűt kiszedték a tárolóedényből és egy sima, fehér színű műanyaglapra helyezték, megdöbbenve tapasztalták, hogy az állat már nem volt tüskés, bőrének textúrája a laphoz hasonlóvá, simává változott. Katherine és férje nem értették a szokatlan jelenséget, azt hitték, hogy rossz állattal tértek vissza az expedícióból. Egy hirtelen ötlettől vezérelve a kutatónő visszatette a békát a tárolóedénybe, amelyet időközben mohával bélelt ki. Ekkor jött az igazi meglepetés: az állat bőre rövid idő alatt ismét tüskéssé változott. Ezután másodszor is visszahelyezték a sima felszínű lapra: a béka bőre ismét egyenletes lett.

Átalakulás 330 másodperc alatt

Katherine Krynak elmondta, hogy a tüskés bőr és a színezet mohás környezetben gyakorlatilag láthatatlanná teszi a békát az ember számára. Az álca más ragadozókkal szembeni hatékonysága azonban még kérdéses és további kutatásokat igényel. A kétéltűt egyébként már három éve tanulmányozza egy kutatócsoport és sikerült kideríteni, hogy az átalakulás kicsivel több, mint öt perc (a megjelent kutatás szerint 330 másodperc) alatt végbemehet.

Hoppá, van egy másik

A Pristimantis mutabilis azonban nincs egyedül. A mostani felfedezéssel párhuzamosan egy másik kutatócsoport (Universidad Tecnológica Indoamérica, Ecuador) egy, már korábbról ismert rokonfajnál hasonló képességet fedezett fel. A Prismantis sobetes nagyjából kétszer akkora, mint a P.mutabilis, bőrének textúrája azonban hasonlóan ment át tüskésből simába, amikor egyenletes felületű lapra helyezték.

A házaspár és az ecuadori kutatócsoport az eredményeket most közösen jelenteti meg a Zoological Journal of the Linnean Society című szaklapban. A vizsgálatok azonban nem érnek véget. Kérdéses például, hogy a többi rokonfaj is rendelkezik-e alakváltó képességgel, és ha igen, az miként fejlődött ki: egy közös ős örökítette át a leszármazottakra, vagy az evolúció során, külön alakult ki az egyes békafajoknál.

Nehezíti a fajmeghatározást?

A mostani felfedezésnek van egy nagyobb volumenű hatása is. A fajmeghatározás során - annak megkülönböztetése, hogy egy, vagy két különböző fajról van-e szó - kulcsszerepet töltenek be az állatok egyedi, külső jegyei. Ezt a rendszert nehezítik meg a mostani eredmények, hiszen első látásra nem mindig lehet tudni, hogy egy újonnan felfedezett állat képes-e külsejét módosítani, vagy sem. Ez különösen akkor probléma, ha a faj azonosításához csak egy vagy két begyűjtött példány áll rendelkezésre. Éppen ezért a jelenlegi kutatás résztvevői úgy vélik, újra kell gondolni az azonosítási procedúrát: több fotó, vagy videofelvétel, illetve hosszabb, alaposabb megfigyelés kell ahhoz, nehogy egyetlen fajt az említett képességek miatt kettőnek nézzünk.

Forrás: [origo]