A fájdalmat és a kárt, amelyet Japán ázsiai szomszédainak okozott, sosem szabad feledni, a japán emberek pedig szintén áldozatai voltak a 70 évvel ezelőtt történteknek - állapította meg a kínai kormányfő előtt Kono Johei, a japán kabinet egykori főtitkára, aki a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat elősegítő japán szövetség (JAPIT) elnökeként látogatott népes delegáció élén a kínai fővárosba.
A Li Ko-csiang és Kono közötti találkozóról Pekingben és Tokióban is terjedelmes beszámolót közölt szerdán az állami média.
Pekingben hangsúlyozták, hogy a kínai kormányfő kifejezte, Japánnak meg kell ragadnia az alkalmat a világ két nagy gazdasága közötti kétoldalú viszony, benne a kereskedelem továbbfejlesztésére. Úgy vélte, a kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásának kulcsa, hogy Tokió miként viszonyul a történelmi kérdésekhez, néz szembe a saját háborús múltjával.
A kínai beszámolók emlékeztetnek rá, hogy Japán 1931 szeptemberében szállta meg Északkelet-Kínát és 1937 júliusában kezdte meg a teljeskörű inváziót. Az 1945-ig tartó japán megszállásnak körülbelül 35 millió kínai katona és civil halottja, illetve sérültje volt.
Kono nevéhez fűződik az 1993-as, úgynevezett Kono-nyilatkozat, amelyben a kabinet akkori főtitkáraként elismerte több mint 200 ezer olyan fiatal nő begyűjtését Kínából, Dél-Koreából és Délkelet-Ázsia más országaiból, akiknek bordélyokban kellett a japán katonákat szolgálniuk a II. világháború idején.
Tomiicsi Murajama volt japán miniszterelnök 1995-ben, a második világháború végének ötvenedik évfordulóján ugyancsak a japán inváziót és az ország hibás politikáját elismerő, bocsánatot kérő közleményt adott ki.
Li Ko-csiang, a japán megszállók elleni háború végének 70. évfordulójának megünneplésére készülő Kína miniszterelnöke méltatta Kono 20 évvel ezelőtti "bátor és felelősségteljes" megnyilatkozását és Murajama nyilatkozatát.
A 78 éves Kono, aki külügyminiszterként is szolgált és egy időben a japán alsóház elnöke volt, továbbá a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) liberális szárnyának egyik vezéralakja, most egy több mint 60 fős delegációt vitt hat napra Kínába. Válaszában arról beszélt, hogy látogatása egyszerre szolgálja a történelemmel való szembenézést és a jövőbeni kapcsolatok javítását.
A japán média beszámolójában kitért rá, hogy tavaly Abe Sindzó kormánya felülvizsgálta a Kono-nyilatkozat megszületésének folyamatát, s arra a következtetésre jutott, hogy végső formája egy, a dél-koreai kormánnyal kötött politikai alku eredménye volt.
Szuga Josihide, a jelenlegi japán kabinet főtitkára, szóvivője tavaly ősszel kijelentette, Kono Johei "nagy problémát" okozott Japánnak az 1993-as sajtókonferencián tett, "komfortnőkkel" kapcsolatos kijelentéseivel.
Abe korábban már jelezte, a második világháború befejezésének kerek évfordulója alkalmából maga is egy új hivatalos nyilatkozatot kíván tenni. Ezt a térségbeli államok, különösen Kína és Dél-Korea, gyanakvó rosszérzéssel várja.
Forrás: MTI
