A vasárnap esedékes lengyelországi elnökválasztás csak a második fordulóban dől el a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint.


Lengyelországban közvetlenül választják az államfőt, a választás kétfordulós. Második fordulót akkor tartanak, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. A kampány februárban kezdődött, akkoriban a hivatalban lévő elnök, a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második mandátumért induló Bronislaw Komorowski 60 százalékos támogatottsággal rendelkezett. Azóta fölénye fokozatosan csökkent, jelenleg a közvélemény-kutatók 38-45 százalék közé teszik népszerűségét. Megfigyelők szerint támogatottságán még valamennyit javíthatnak az általa szervezett, a választást közvetlenül megelőző, csütörtök-pénteki gdanski nemzetközi megemlékezések a második világháború befejezésének 70. évfordulójáról.

A második legesélyesebb jelölt, Andrzej Duda, akit a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) indít, február óta növekvő támogatottságnak örvend, a februári 20 százalék körüli népszerűsége az utóbbi hetekben 28-34,5 százalékra növekedett. Duda amerikai stílusú kampányt folytat, népszerűsége azonban eddig nem lépte át a PiS általános támogatottságának mértékét.

A két esélyes jelölt támogatottságán sokat faragott az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz. A közkedvelt protest song-énekes a kezdeti 3 százalékról mára 7-10 százalékra bővítette táborát. Kukiz, aki az egymandátumos választási körzetek bevezetésével szeretné elérni a "megkövesedett" pártpolitikai színtér átrendeződését, egyaránt képes megszólítani a PO és a PiS választóinak egy részét. Bejelentette, hogy második forduló esetén az előtte álló két jelölt egyikét sem támogatja. Az elemzők véleménye eltér abban, hogy szavazói Komorowski vagy Duda táborát erősítenék-e.

Kukiz megelőzte a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltjét, Magdalena Ogóreket, aki a kampány elején nagy figyelmet keltett. A fiatal, a televízióból ismert Ogórek az első hetekben folyamatosan 7 százalékos támogatottságot élvezett, harmadik legesélyesebb jelöltként tartották számon. Szerény kampánya miatt azonban 2-3 százalék közé süllyedt a támogatottsága, a 11 jelölt közül jelenleg a 6. helyet foglalja el.

Ogórek az ellentmondásos nyilatkozatairól ismert jobboldali Janusz Korwin-Mikke, továbbá Adam Jarubas, a kisebb kormánykoalíciós párt, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje, valamint más, csekély támogatottsággal rendelkező indulók mellett azok közé tartozik, akik kampányuk során a lengyel-orosz megbékélés mellett tették le a garast. 

Komorowski ellenben nagy hangsúlyt helyez az ukrán válsággal kapcsolatos biztonságpolitikai témákra, melyek felmérések szerint a leginkább érdeklik a lengyel közvéleményt az aktuálpolitikai témák közül. Duda az ukrán válságért a kormányt is okolja, mivel szerinte az utóbbi években Oroszország iránt folytatott „újraindítás” politikája megerősítette Putyint. Mindkét jelölt a lengyel-orosz viszonyban következetes, a Nyugattal szolidáris politikát sürget.

A biztonságpolitika egyik fő témája lesz a kedd esti 90 perces televíziós vitaműsornak, az egyetlen választás előtti televíziós vitának. Komorowski közölte, hogy csak második forduló esetén akar részt venni egy ilyen vitában, a keddi részvételt azzal utasította el, hogy az összes többi jelölt őt támadná, mint hivatalban lévő elnököt. Egyes megfigyelők nem zárják ki, hogy ennek ellenére este mégis megjelenik a stúdióban.

Forrás: MTI