Abe Sindzó interjút adott egy hongkongi tévének, de békülékeny nyilatkozata ellenére otthon már más politikát folytat. Mindenesetre ez Japánban sem népszerű, Sindzó elindult a gyurcsányi úton.


A kollektív védelem jogára lehetőséget nyújtó, elfogadás előtt álló, új japán biztonsági törvények nem fognak a szigetország és Kína közötti katonai konfliktushoz vezetni - erről Abe Sindzó japán kormányfő beszélt a hongkongi székhelyű, kínai nyelvű Phoenix televíziónak adott interjújában. Ez volt az első alkalom, hogy Abe 2012. évi hivatalba lépése óta interjút adott a kínai médiának.

"Egyértelmű, hogy Japán nem fogja azt az utat járni, amit 70 évvel ezelőtt járt. Ígéretet tettünk arra, hogy nem háborúzunk. Ebben nincs változás" - mondta a miniszterelnök a tokiói hivatalában rögzített felvételen. A riporter kérdésére cáfolta, hogy a biztonsági törvények egy japán-kínai katonai konfliktus előkészületei lennének.

Abe kijelentette, hogy a két ország közös akarata a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és ő továbbra is ezen kíván dolgozni. "Japán sérelmeket okozott az ázsiai embereknek" - mondta ki, és megjegyezte, hogy a második világháború után 70 évvel Tokió a korábbinál nagyobb mértékben kíván a térség és a világ békéjének szolgálatába állni.

Kívül-belül gyanakvás

A japán kormány május közepén hagyta jóvá és terjesztette a törvényhozás elé azokat az új biztonsági törvényeket, amik lehetővé teszik, hogy a japán fegyveres erők, amik a világháború óta csak önvédelmi feladatokat láthattak el, a jövőben felléphessenek az ország szövetségesei védelmében, gyakorolhassák a kollektív önvédelem jogát. Lehetőséget kapnak arra, hogy részt vehessenek nemzetközi békefenntartó műveletekben, többnemzetiségű külföldi katonai missziókban is.

Japán szomszédai közül elsősorban Kína és Dél-Korea fogadta gyanakodva a japán konzervatív kormány szándékát. Japánban szintén megosztotta a közvéleményt az Abe-kormány terve, az ellenzők aránya pedig a közvélemény-kutatásokban és tiltakozó megmozdulásokon egyre nő. Vasárnap 25 ezren tüntettek Tokióban a parlamentnél az ellen, hogy a törvényhozás jóváhagyja a szakértők által alkotmányellenesnek tartott törvényeket. Szombaton több mint 16 ezren vonultak utcára a "háborús törvényhozás" miatt, ami a tiltakozók szerint ismét háborús viszályba sodorhatja a szigetországot.

A legfrissebb médiajelentések arról számoltak be, hogy az Abe-kormány támogatottsága 2012 óta a legalacsonyabb szintre esett, nem sokkal van 40 százalék felett. A Nippon Television Network felmérésében szereplőknek közel a kétharmada ellenezte a több évtizedes védelmi politika, az úgynevezett "békealkotmány" elveinek átírását. A megkérdezettek csaknem 64 százaléka nem támogatja, hogy az idei ciklusban döntsenek a kérdésről. A válaszadók közel 80 százaléka értékelte úgy, hogy a kormány nem adott kellő magyarázatot a terveire.