A II. világháború óta nem alakult ki a jelenlegivel összemérhető súlyosságú menekültválság, amelynek megoldására csak akkor van remény, ha az egyes kormányok felismerik, hogy globális léptékű válságról van szó - áll az Amnesty International hétfőn Londonban ismertetett jelentésében.


A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 35 oldalas összeállítása szerint a helyzet rohamos súlyosbodását jelzi, hogy az idei év eleje és május vége között 1865 menekülő halt meg a Földközi-tengeren; a tavalyi azonos időszakban 425-en vesztették életüket ugyanott. Áprilisban volt olyan tíznapos időszak, amely alatt ezren haltak meg a tengeri átkelés közben.

A II. világháború óta most először haladta meg az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma. Szíria lakosságának több mint a fele jutott erre a sorsra, és közülük mintegy négymillióan menekültek külföldre. Hatalmas többségük - 95 százalékuk - csak a Szíriával szomszédos országokig tudott eljutni; Libanonban a szíriai menekültek teszik ki a lakosság 20 százalékát - áll az Amnesty International jelentésében.

A szervezet szerint a befogadó országok ugyanakkor szinte semmiféle érdemi külföldi segítséget nem kapnak. A szíriai menekültek megsegítésére indított ENSZ-program költségeinek mindössze a 23 százalékára van eddig fedezet, és a szíriai menekültek áttelepítését szorgalmazó ENSZ-felhívás jórészt süket fülekre lelt a nemzetközi közösség részéről. Az Amnesty International adatai szerint nem éri el a 90 ezret azoknak a szíriaiaknak a száma, akiknek befogadását a külföldi országok eddig felajánlották; ez alig 2,2 százaléka azoknak a menekülteknek, akik jelenleg a Szíriával szomszédos fogadó országokban tartózkodnak.

Ráadásul a szíriai menekültválság - bár jelenleg a világ legnagyobb ilyen jellegű krízishelyzete - korántsem az egyetlen. A Szaharától délre fekvő afrikai térségben is több mint 3 millió a menekültek száma, és közülük nem egészen 15 ezret sikerült más fogadó országokba áttelepíteni - áll az emberi jogi szervezet jelentésében.

Az Amnesty International szerint létfontosságú a fellépés azon embercsempész bűnszervezetek ellen, amelyek ezreket küldenek halálba, ám e fellépés sem menti fel a kormányokat azon kötelem alól, hogy a menekülteknek menedéket kell adni. Nem lehet megengedni, hogy a globális menekültválságot embercsempész-problémaként állítsák be olyan kormányok, amelyek kétségbeesetten igyekeznek elterelni a figyelmet saját kudarcaikról - fogalmaz a jelentés.

Az emberi jogi szervezet szerint sok országban normává vált az idegengyűlölő, rasszista közbeszéd, egyes médiaorgánumok és politikusok pedig a menekülteket és a migránsokat teszik felelőssé a gazdasági és társadalmi problémákért.

Az Amnesty International már februárban kiadott idei éves jelentésében is súlyos szavakkal ostorozta a nemzetközi közösséget a menekültekkel szembeni közöny, illetve elutasítás miatt. Az akkori jelentés megfogalmazása szerint "elborzasztó azt látni", hogy a gazdag országok fontosabb feladatuknak tartják a menekültek távoltartását, mint életben tartásukat. Az Amnesty International az éves jelentésben kiemelte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország - amelyekben összesen 275 millióan élnek - kétezernél alig több szíriai menekült befogadására volt hajlandó; ez összlakosságuk 0,001 százaléka.