Egyre több részlet derül ki az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökének, Donald Trumpnak a tervezett migrációs politikájáról. A milliárdos a kampánya során nagy szigort ígért - elnökként valóban ilyen keménykezű lesz, vagy a diplomácia kerekedik felül?
Úgy tűnik, végül az arany középút győzedelmeskedik. Választási kampánya utolsó napjaiban Donald Trump még azt mondta:
„az a tervem, hogy véget vetek az illegális bevándorlásnak, és a terrorizmus sújtotta régiókból való beáramlást felfüggesztem. Deportálni fogjuk az illegálisan az országunkban tartózkodó bűnözőket – ez már az elnökségem első hetében meg fog történni!”

Az első hét valószínűleg költői túlzás volt, de mindenesetre már most kezd körvonalazódni, hogyan fog viszonyulni Trump elnök a migránsokhoz. Ezt a területet tekintve nem születik új világ: a 9/11-es terrortámadást követő szigorú szabályok térhetnek vissza - írja a CNN.

A politika egyik alappillére, hogy minden, az Egyesült Államokban letelepedni szándékozó migránst nyomon követnek, átvilágítanak. Ez tehát komoly enyhülést jelent azokhoz az ígéretekhez képest, amelyek Trump kampányának korai szakaszában hangzottak el. Még a terroristák által megszállt országokból – Irak, Szíria és például Afganisztán – menekülő civilek előtt sem zárnák le a határokat, de a muszlim többségű országok migránsai egy alapos mélyinterjún esnének át, mielőtt belépnének az országba. Emellett a hatóságok ujjlenyomatot vennének tőlük és havonta ellenőriznék őket.

A kritikusok szerint ez a politika már Bush idejében is megbukott: rontotta az Egyesült Államok és a bevándorlók anyaországainak kapcsolatát, nem járult hozzá a terrorizmus elleni harchoz, ráadásul az amerikai merényletek többségét amerikai állampolgárok vagy több generációs bevándorlók követték el.

Nincs muszlim-stop?

A Trumphoz közeli forrás szerint a leendő elnök és vezérkara még nem döntötte el, mely muszlim többségű országokat sorolják a „különösen veszélyes államok” közé – ez részben annak is köszönhető, hogy az Iszlám Állam is mindig új és új országokban üti fel a fejét.

Több forgatókönyv is készült arra, hogy milyen állampolgárságú migránsokat kell alaposabban átvilágítani, de a Trump-adminisztráció szerint a nemzetbiztonsági szempontok alapján fognak dönteni, és nem vallási vagy faji diszkriminációt vezetnek be.

Bármelyik forgatókönyv mellett is dönt Trump, az egyértelműnek tűnik, hogy a szíriai, iraki és afgán migránsoknak nem lesz könnyű letelepedési engedélyt szereznie az Egyesült Államokban.

Mi a helyzet a mexikói fallal?

Bár Trump kampánya során rendszeresen támadta a mexikóiakat, a forrás arról nem szivárogtatott ki információkat, mit kezd a leendő elnök déli szomszédjaival. Trump a kampánya során azt ígérte, hogy elnökként falat húz a határra – mostanra viszont már finomított: a határ egyes részeire fal helyett „csak” kerítést telepítenek. A tervei között szerepelt az utóbbi években letelepedett mexikóiak papírjainak átvizsgálása is, sokan ugyanis papírok nélkül szöktek át a határon.

Talán elsőre meglepőnek tűnik, de ezeket az elképzeléseket leginkább a déli államokban legálisan élő mexikóiak támogatják. A hatalmas, papírok nélkül beáramló mexikói tömeg ugyanis az ő hitelüket rontja. És bár Trump elnökjelöltsége során minden mexikóit „gyilkosnak, erőszaktevőnek és drogkereskedőnek” nevezett, elnökként valószínűleg már nem lesz ennyire szélsőséges, és azokhoz nem nyúl, akik jogszerűen élnek az Egyesült Államokban.