Az illegális bevándorlás megállítása érdekében az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben nagyobb erőkkel kell jelen lenni - hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter kedden az MTI-nek nyilatkozva.
Simicskó István azt követően beszélt erről az MTI-nek, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt részt vett az unió kül- és védelmi minisztereinek kétnapos találkozóján Brüsszelben.

Hétfőn - a találkozó előtt - Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta: a biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az esetlegesen érkező agressziókra - tette hozzá Mogherini.

Simicskó István elmondta: Szijjártó Péterrel az elsők között szólaltak fel az uniós - az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által nyáron bemutatott - globális stratégiájának megvitatásakor.

A honvédelmi miniszter közlése szerint az EU globális stratégiának átfogó célkitűzése, hogy az Európai Unió erős szereplő legyen a nemzetközi politikai porondon. Az unió polgárai részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy védelmüket, biztonságukat garantálja az Európai Unió. Simicskó István azt mondta: az Európai Unióban a biztonság és védelempolitika területén olyan együttműködést kell kialakítani, amely hatékony, eredményes lesz és valódi biztonságot jelent az unió állampolgárainak.

Kiemelte azt is: az EU globális stratégiájában szövegszerűen rögzítették, hogy az illegális bevándorlást "meg kell állítani". A kontrollálatlan bevándorlás instabilitást és növekvő terrorfenyegetettséget jelent Európára nézve - szögezte le Simicskó István, hozzátéve: az állampolgárok biztonságát közvetlenül a tagállamok, és a schengeni határok külső védelmével lehet biztosítani. Ezzel együtt a migrációt okozó válságövezetekben az Európai Uniónak nagyobb erőkkel és hatékonyabban kell szerepet vállalnia - hangsúlyozta.

Simicskó István azt mondta: az illegális bevándorlás megfékezésére olyan katonai - rendőri és civil erőkkel megerősített - képességet kell kialakítani, amely az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben állomásoztatással, illetve mobil erőkkel önállóan is képes válságkezelési feladatokat ellátni.

A miniszter elmondta: döntés született arról, hogy a tagállamok szorosabbra fűzik együttműködésüket a biztonság- és védelempolitika területén. A szándék rögzítésén túl ennek fontos eleme, hogy a katonai tervezés vonatkozásában megállapítsák az ambíciószintet, vagyis azt, hogy a tagállamoknak milyen katonai képességgel, mekkora erővel kell rendelkezniük, hogy az EU önállóan is tudjon hatékony lépéseket tenni a tagállamok biztonsága érdekében. Ezzel együtt a katonai képességfejlesztést is összehangoltabbá kell tenni a jövőben - tette hozzá.

Simicskó István azt mondta: abban továbbra is mindenki egyetért, hogy a NATO marad a kollektív biztonság letéteményese, s úgy vélik, ha az Európai Unió védelmét erősítik, azáltal erősítik a NATO védelmét is. A védelmi tervezés során figyelembe kell venni, hogy az EU-tagországok többsége NATO-tag is egyben, így fontos, hogy ne legyenek megkettőzve a felajánlott erők. Ezért is kell a tervezést a NATO-val összehangoltan folytatni, az EU és a NATO közötti együttműködést mélyíteni.

Az Európai Unió globális stratégiájának végrehajtási terve várhatóan decemberben kerül az állam- és kormányfők elé.

Simicskó István a brüsszeli találkozón tájékoztatást adott az egy héttel korábban Ausztriában tartott, a Közép-európai Védelmi Együttműködés (CEDC) védelmi minisztereinek tanácskozásáról is. Mint felidézte: a tanácskozáson Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország miniszterei mellett megfigyelőként Lengyelország, továbbá a migrációs krízisben való érintettsége miatt Montenegró, Szerbia és Macedónia is részt vett. Elsősorban a migrációs válsághelyzetről tárgyaltak, s egyetértettek abban, hogy a migrációs válság Európa számára az egyik legfőbb kihívást fogja jelenteni, ezért számba kell venni a civil, a katonai és a rendőri erőforrásokat. Mindenképpen indokoltnak tartják, hogy a következő - a jövőben rendszeresen megtartandó - találkozón a belügyminiszterekkel együtt tanácskozzanak.

Megállapodtak abban is, hogy a CEDC is összeállít egy akciótervet, amely a nyugat-balkáni útvonal által érintett országok határainak védelmét szolgálja, továbbá, hogy a nyugat-balkáni helyzet stabilitása érdekében a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea uniós katonai művelet mandátumát meghosszabbítják.

MTI