Több mint 1800, kísérő nélküli bevándorló gyereknek veszett nyoma Svédországban, derült ki Stockholm megye tanácsának pénteken nyilvánosságra hozott jelentéséből. A számok a 2013 és 2016 májusa között érkezett kiskorú bevándorlókra vonatkoznak. A 84 oldalas dokumentum szerint a gyerekek tartanak a menekültstátusra vonatkozó kérelmük elutasításától, leg­gyakrabban ezért szöknek meg a befogadóközpontokból. A jelentés szerint arra is bőven akad példa, hogy a gyerekeket nem a családjukkal együtt helyezik el, ezért kelnek útra Svédországon – és gyakran Európán – belül.
– Kétosztálynyi gyerek tűnik el minden hónapban. Milyen más helyzetben lenne ez elfogadható? – kérdi Amir Hashemi-Nik, a megyei tanács nemzeti fejlesztésért felelős munkatársa. Szerinte rendkívül veszélyes a helyzet, hiszen a bujkálásra és menekülésre kényszerített fiatalok szép lassan egy párhuzamos társadalmat alakítanak ki. Hashemi-Nik hangsúlyozza: Svédországnak a nemzetközi jogi kötelezettségeiből fakadóan gondoskodnia kéne a szóban forgó gyermekekről, függetlenül azok jogi státusától.

Persze Stockholm sincs könnyű helyzetben. A jelentés is kiemeli, hogy a befogadóotthonok gyakorlatilag semmit sem tehetnek a csellengők megállításáért. Ötből mindössze egy központnak vannak írott szabályai a feltartóztatásukra vonatkozóan, ráadásul az ottani munkavállalókat sem képzik a probléma kezelésére.

Az eltűnt migráns gyerekek 26 százaléka marokkói, 22 százaléka pedig afgán származású. Mindkét csoport esetében ritka, ha tagjaik menekültstátust kapnak. A bizonytalanságot tovább fokozta Stockholm év eleji intézkedéscsomagja, amely szigorúbb bevándorláspolitikáról rendelkezett. Emiatt a migránsok számára nehezebbé vált a családegyesítés és a svédországi tartózkodási engedély megszerzése, ugyanakkor mára könnyebb kitoloncolni a jogtalanul az államban tartózkodókat. A jelentés leszögezi: a szigorítások életbelépése óta sokkal több kiskorú tűnik el.

HATÉKONY SZOLIDARITÁS

Az Európai Unió tagállamainak azonosak a céljai a migrációs válság kapcsán, a krízis kezelésére tavaly elfogadott megoldási javaslat helyett azonban új eszközöket kell kidolgozni – jelentette ki Robert Kalinák, a soros EU-elnök Szlovákia belügyminisztere pénteken, az uniós belügyminiszterek brüsszeli ülése előtt. Sajtóhírek szerint a szlovák uniós elnökség „hatékony szolidaritásra” szólított fel a tagállamok körében köröztetett egyik dokumentumában. Ennek értelmében az uniós országok szükség esetén választhatnának, miként kívánják kivenni a részüket a menekültválság kezeléséből. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos a tanácskozás előtt kijelentette: „Sok még a tennivaló, komolyan kell gondolnunk, amit szolidaritás alatt értünk. Úgy gondolom, hogy a szolidaritásnak kizárólag egy jelentése van.”