Charles „Sam” Faddis 2002-ben érkezett Irakba. Az egykor ügyvédként dolgozó férfi dörzsölt hírszerző volt, akit csapatával azért dobtak át a lázadóktól hemzsegő területekre, hogy megfigyelje az Anszár al-Iszlám táborát és Zarkávit.
A szerveze­t ekkor a legnagyobb olyan terrorsejt volt iraki területen, amely kapcsolatban állt az al-Kaidával, és vegyi fegyverekkel is rendelkezett. Zarkávi zavartalanul mozgott az országban, és építgette hálózatát nemcsak Irakban, de Európában is. A CIA szerint a jordániai ekkor már 30 országban épített ki kisebb sejteket. Faddis többször jelezte a Pentagonnak, hogy minden körülmény adott, hogy likvidálják Zarkávit. Így tett 2003 januárjában is, kettő hónappal az amerikaiak iraki inváziója előtt, ötletét azonban elvetette a Bush-kormányzat.

Zarkávi neve ekkor még csak hírszerzőkörökben volt ismert, Colin Powell az USA védelmi minisztere azonban ezen egyetlen perc alatt változtatott.

2003. február 5-én Powell az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tartott beszédet, mondandója 61. percében pedig kimondta Zarkávi nevét.

„Irakban egy veszélyes terrorszervezet van, amit Zarkávi vezet” – mondta. A külügyminiszter félelmetes hírnevűvé tette Zarkávit, akinek neve már az egész világon ismertté vált. A Fehér Ház ezzel elindította a jordániai vérszomjas kar­rierjét.

Zarkávi válasza erre az volt, hogy az USA terrorizmusról szóló figyelmeztetését valóra is váltotta.

2003 márciusában az iraki invázió egy hete tartott, amikor végre az USA megadta az engedélyt az Anszár al-Iszlám táborának bombázására. Porig romboltak mindent, Zarkávi azonban már rég nem volt ott. Néhány héttel később egy zöld kisbusz közelítette meg Jordánia bagdadi nagykövetségét. Az autó az épület közelében a levegőbe repült, tíz­méteres nyílást ütve a követség falába. Tizenheten haltak meg, egy fiatal lány letépett fejjel hevert a földön.

Két héttel később az ENSZ irodája előtt újabb pokolgép robbant. A halottak között volt az ENSZ-misszió vezetője, Sergio Vieira de Mello. A férfi még segítséget kért, aztán elvérzett. Augusztus 29-én Mohamed Bakir al-Hakim ajatollah tartott beszédet az Ali imám mecsetben. Két bomba robbant, 85 halottat és 500 sebesültet hagyva maguk után. Al-Hakimot egy leszakadt kézfejen lévő jegygyűrűből tudták azonosítani.

A CIA elfogott egy a merény­letekhez köthető telefon­be­szél­getést, amit egy Svájcbó­l lopott SIM-kártyáról indítot­tak. A hívó azt mondta: a jor­dá­niai szent harcos tanítványa, akit mindenki Zarká­vi­nak nevez.

Az iraki invázió

Második öbölháborúnak nevezzük Irak 2003 és 2011 közötti, az Egyesült Államok vezetésével, nemzetközi erőkkel történő megszállását. Colin Powell, az USA külügyminisztere a kudarcok ellenére is többször azt mondta: jól haladnak a dolgok Irakban, ahol hetente tíz amerikai katona halt meg.