Kétségkívül a márciusi brüsszeli robbantások jelentették a legfontosabb - és egyben legszörnyűségesebb - eseményt idén Belgium életében, az év fennmaradó részét pedig a több mint harminc halálos áldozatot követelő merényletek utáni terrorellenes intézkedések határozták meg.
Március 22-én, négy hónappal a 2015. novemberi párizsi merényleteket követően a belga fővárosban is öngyilkos robbantásokat hajtottak végre egy dzsihadista csoport tagjai, akik először a Zaventem nemzetközi repülőteret, majd mintegy fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomást vették célba. A támadásokban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt.

A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett, akárcsak a tavalyi párizsi támadások esetében, a hatóságok szerint bizonyított a kapcsolat a merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között.

Az országban elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget. A Brüsszelből induló és oda érkező légi forgalmat leállították, ahogyan a villamos-, a metró-, a vonat- és a buszközlekedést is, a várost teljesen lezárták, a lakosságot pedig otthon maradásra szólították fel.

Sajtóhírek szerint a brüsszeli merénylők eredetileg franciaországi vagy hollandiai támadást terveztek, de végül a mielőbbi cselekvés mellett döntöttek, miután a hatóságok március 15-én felfedezték a búvóhelyüket a belga fővárosban, három nappal később pedig őrizetbe vették Salah Abdeslamot, a tavalyi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét.

Pár nappal a robbantások után ugyan csökkentették, az illetékes hatóságok azonban még mindig hármas, azaz "súlyos" fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, "lehetséges és valószínű" terrortámadás.

Az utcákon azóta is fokozott a katonai és a rendőrségi jelenlét, gyakoriak a terrorizmus gyanúja miatti házkutatások, megfigyelés alá vontak több tucat radikális iszlamistát Brüsszel hírhedtté vált Molenbeek negyedében, és több esetben is merényletre készülő dzsihadistákat vettek őrizetbe. A terrorellenes intézkedések keretében egyebek mellett mintegy kétezer intelligens térfigyelő kamerával erősítették meg a főbb pályaudvarok biztonságát, s fokozták az atomerőművek és a vallási célú épületek védelmét. Ennek ellenére az esetleges támadások veszélye miatt a tavalyi év után várhatóan idén sem engedélyezik a szilveszteri tűzijátékot Brüsszelben.

A belga kormánynak más jellegű problémákkal is szembe kellett néznie 2016-ban: jelentős volt a nyomás a kabineten a munkavállalói érdekképviseletek részéről. A tervezett takarékossági intézkedések miatt többször az egész országot megbénító munkabeszüntetést tartottak, s gördülő sztrájkokkal az ország egyes részein külön-külön is igyekeztek nyomást gyakorolni.

Fennakadást okozott az is, hogy a belgiumi Vallónia tartomány parlamentje októberben elutasította az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), ami lehetetlenné tette annak az aláírását. Később megállapodás született a vallon régióval a CETA ügyében, így végül a felek aláírhatták a szerződést.

MTI