Az ExoMars-misszió első szondái októberben érkeztek meg a bolygóhoz, és az Európai Űrügynökség bejelentése szerint már a második küldetés is jó úton jár a 2020-as kilövéshez.
Az ESA és a Thales Alenia Space december 16-án írta alá szerződését, amely biztosítja a következő misszió európai elemeinek elkészültét. Az ExoMars-program fő célja válaszolni arra a kérdésre, hogy van-e vagy volt-e valaha élet a negyedik bolygón?

A Trace Gas Orbiter hamarosan megvizsgálja ezt a kérdéskört orbitális pályájáról, részletesen leltárba veszi azokat a nyomgázokat, mint a metánt, amelyek biológiai vagy geológiai folyamatokhoz köthetőek. Műszereinek első tesztelését nemrégiben fejezték be. A szonda emellett kommunikációs reléállomásként is szolgál majd többfajta marsi felderítőnek, különösképpen a 2020-as robotnak.

Az Európai Űrügynökség (ESA) robotja lesz az első, amely 2 méter mélyre tud majd lefúrni a felszínbe, ahol olyan ősi biomarkerek után kutat, amelyek a felszíni zord környezettől védve fennmaradhattak. Az orosz gyártmányú platform olyan műszereket kap, amelyek főleg a helyi atmoszférára és a környezetre fókuszálnak.

Az ExoMars az ESA és a Roszkoszmosz közös projektje, fontos NASA-hozzájárulással. A Rómában aláírt szerződés biztosítja az európai elemek és a kilövéshez szükséges rigorózus tesztek kivitelezését. Ezek felölelik magát a robotot, amelyet az orosz fejlesztésű ereszkedőmodulban helyeznek majd el, illetve a szállítóegységet.

Az ESA pedig az ereszkedőmodul fontos elemeit fejleszti, többek között a fékezőernyőt, a radart, a fedélzeti számítógépet és a szoftvert.

A misszió landolási helyét még nem határozták meg, a legerősebb jelölt az Oxia Planum. A célterületen korábbi nedves környezet nyomai fedezhetőek fel. Az ESA és a Roszkoszmosz a várakozások szerint hat hónappal a kilövés előtt hozza meg döntését.